Az Orbán ház 1983 óta ad helyet kiállításoknak. Bizonyos kutatás szerint a család őse 1660 körül költözött Pétervásáráról a faluba, mint a Keglevich földesúr ispánja. Ezzel szemben Lehozcky Alfréd Szilvásvárad középkori történetét feldolgozó anyagában Szilvásvárad paraszti népességének első lajstroma, az 1549-dézsmajegyzék szerint már lakott a faluban Orbán János. Gál Gyula anyaga szerint a család ismeretlen időben nemességet nyert és a XIX. században már ezen a telken lakott. Az 1763-1785 között készült első katonai felmérés térképén a mai Miskolci út a polgármesteri hivataltól a Vasút utcáig folyamatosan be volt építve. A jelenleg álló házat Orbán Mihály építette feltehetően fazsindely vagy zsupfedéssel 1880 körül, ami a falu jelentős részével együtt az 1895-ös tűzvészben leégett. Ekkor a régi házat 0,8 méterrel megemelték, a nyílászárókat nagyobbra cserélték, a fa ámbitust (tornácot) kőpilléresre alakították és a tető kőpala fedést kapott, mint akkoriban a falu több módosabb tulajdonosú háza is.

Az épület 1975-ben került a Heves-megyei Múzeumok Igazgatóságához, majd a hét éven át tartó teljes felújítást követően 1983. április 22-én nyílt meg kiállítás a „Bükk természeti képe” címmel. Ez a kiállítás a kőzettörténetétől a régészeti anyagokon át az élővilágig mutatta be a környékértékeit. 2004-től 2010-ig különböző időszakos kiállítások vették át a régi kiállítás helyét. 2010-ben újabb állandó helytörténeti anyagnak adott otthont az épület, ahol a közelmúlt paraszti eszközeitől, a bronzkor várépítői és az ősember időszakán keresztül a 350 millió éves kőzettani múltig ismerhette meg a látogató a környék különleges értékeit.

Még egy érdekesség a nagy felújítás idején: a vakolat eltávolítása után a két külön lakásként használt elválasztó falánál egy zsilipelt gerendafal és a hozzá tartozó ajtókeret, valamint a födém tartószerkezet (mestergerenda, födémgerenda, kötőgerenda) részei kerültek elő. A szakemberek szerint az 1600-as évek végén, de legkésőbb az 1700-as évek elején készülhetett.

Regős József